A tejtermelés- és feldolgozás Magyarország egyik legfontosabb agrár-élelmiszeripari szektora, 2016-ban 741 tejtermelő és 80 tejfeldolgozó vállalkozás működött. A fejlett információs rendszereknek köszönhetően a működésükről és a teljesítményükről elérhető adatok köre tágabb, pontosabb és megbízhatóbb, ami nagyon fontos, hiszen ezek elemzése kulcsfontosságú a szektorok közötti és a szektoron belüli helyzetértékeléshez. Ezek az adatok fontosak a különböző szektorok teljesítményének nyomon követésében és értékelésében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisai multidimenzionális formában is elérhetőek, míg az EMIS adatbázisából pénzügyi adatok és egyéb kiegészítő információk tölthetőek le a tejszektorban működő vállalkozások több mint feléről. Kiegészítő adatbázisként az Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet egy kérdőívet készített az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban működő vállalkozások (termelés és feldolgozás) IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) használati jellemzőinek felméréséhez. A kérdőívet 2017 utolsó negyedévében, közvéleménykutató cég közreműködésével töltötték ki vállalatok vezetői, vagy vezetőségi tagjai. A vállalkozások kiválasztása irányított mintavétellel történt a KSH adatbázisa alapján. A mintavétel alapja a vállalatok számának megoszlása vállalati méret és a NUTS-2-szintű régió szerint. Az adatbázis 500 mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásról tartalmaz adatokat (a vállalkozások közül 355 a termelési, 145 pedig a feldolgozási szektorban működik). A mintaelemszámból 38 tejszektorban működő vállalkozás (ebből 28 tejtermelő és 10 tejfeldolgozó vállalkozás). Cikkünk fő célkitűzése annak meghatározása, hogy van-e különbség az élelmiszertermelő és az élelmiszerfeldolgozó vállalkozások, illetve külön a tejtermelő és tejfeldolgozó vállalkozások között abból a szempontból, hogy hogyan értékelik az IKT eszközök fontosságát a partnerkapcsolatokban és az internetes megoldások fontosságát bizonyos vállalati tevékenységekhez. A válaszadók 5 fokozatú Likert-skálán értékelték ezeket, négy vállalati tevékenységre vonatkozóan (kommunikáció; adattárolás, adatcsere, dokumentumkészítés; logisztika; marketing). A különbségek meghatározásához független kétmintás t-próbát alkalmaztunk. Eredményeink szerint szignifikáns különbség csak a teljes mintára számítva, az élelmiszertermelők és élelmiszerfeldolgozók között van, az IKT eszközök marketingcélú használatának értékelésében. Az élelmiszerfeldolgozók kérdésre adott pontszámának átlaga szignifikánsan magasabb (Sig. (2-tailed)=0,0134) és t-érték -2,4829). A tejtermelők és a tejfeldolgozók között szignifikáns különbség nincs, azonban az IKT eszközök használatának fontosságára adott pontszámok átlaga mind a négy üzleti tevékenységre vonatkozóan magasabb a tejfeldolgozó szektor esetében.
DOI:
Tejgazdaság. 2018. 75 (2) 37-49.